Massive open online course

Massive open online course
MOOC
A hagyományos oktatás–távoktatás pozícióit szemlélteti
Tárgya	Távoktatás
Jelentős művelői	Majó Zoltán

A Massive open online course, rövidítve MOOC tömeges nyílt online kurzus, és olyan webes kurzusokat sorolunk ide, amelyek a korlátlan részvételt és online hozzáférést biztosítanak az interneten keresztül egy egyetemi előadáshoz alapesetben ingyenesen.

A korai MOOC-ok gyakran hangsúlyozták a nyílt hozzáféréshez kapcsolódó jellemzőket – mint például a tartalomhoz, a struktúrához vagy a tanulási célokhoz való nyílt hozzáférést – azzal a céllal, hogy támogassák az erőforrások ismételt felhasználását és feldolgozását. Számos később létrejött MOOC már zárt licenceket is alkalmaz az oktatási anyagokra úgy, hogy azokhoz a hallgatók ugyan ingyen hozzáférhetnek, de mindez regisztrációhoz kötött.

A MOOC fogalma

A fogalom mára már letisztult az angol nyelvű szakirodalomban: a tömeges nyílt online kurzusok olyan internetes kurzusok, amelyek a korlátlan részvételt és online hozzáférést biztosítanak a web segítségével. Továbbá a tradicionális kurzus anyagokhoz (például órai videók, prezentációk, szövegek és esettanulmányok) képest számos interaktív fórumot biztosít a felhasználóknak, támogatva ezáltal a tudásmegosztást, a csoportmunkát, a kommunikációt a diákok a tanárok és az oktatást segítő személyzet között. A MOOC már 2008-ban megjelent az angolszász egyetemi gyakorlatban, de 2012-ben vált a tanulás népszerű platformjává. Amennyiben a távoktatási elméletét és gyakorlatát is figyelembe vesszük, akkor a MOOC egy aktuális, és széles körben kutatott fejlesztésnek tekinthető a távoktatási tematikában is.

A MOOC akár a modern távoktatás, e-learning keretbe is beilleszthető, mint egy következő technológiai építőkocka. Ez a megközelítés a „tömeges”, akár több ezer diák kurzuslátogatása még alkalmazható is lenne, de a „nyílt és ingyenes” hívószavakra ebben a modellben nem kapunk kielégítő magyarázatot. A MOOC terjedésének sebessége pedig elsősorban pont a „nyílt és ingyenes” tényezőkön múlhatott.

A MOOC kialakulása

A MOOC a tradicionális tananyagokhoz (tankönyv, prezentációk, esettanulmányok) képest rövid órai videókat, és számos interaktív fórumot biztosít a felhasználóknak (önellenőrző tesztek), támogatva ezáltal a tudásmegosztást, a csoportmunkát, a kommunikációt a diákok a tanárok és az oktatást segítő személyzet között. A MOOC 2008-ban jelent meg, és 2012-ben vált a tanulás egy népszerű módjává, továbbá egy aktuális és széles körben kutatott fejlesztésnek tekinthető a távoktatásban.

A hagyományos oktatás–távoktatás alapján a MOOC akár a modern távoktatás, e-learning kereteibe is beilleszthető, mint egy következő technológiai építőkocka. Ez a megközelítés a „tömeges”, akár a több ezer diák kurzuslátogatása még alkalmazható is lenne, de a „nyílt és ingyenes” hívószavakra nem kapunk kielégítő magyarázatot.

Platformok, szolgáltatók

A tömeges nyílt online kurzusokat számos szervezet (például egyetem, intézet vagy akár vállalat) nyújt, a főbb szolgáltatók (platformok) között a felhasználók számát alapul véve a Coursera, az Edx, a FutureLearn és az Udacity emelhető ki, magyar vonatkorású fejlesztésként pedig az Online iskola Archiválva 2021. október 20-i dátummal a Wayback Machine-ben weboldalán bemutatott OKSI (Online Knowledge System Innovation) rendszer emelhető ki.

Itt is az internetes kereskedelemben közkedvelt „hosszú farok elmélete” szerint tagozódnak a szereplők. Ezen a felsőoktatási–internetes piacon a milliós látogatottságú globális szereplők mellett elférnek olyan kezdeményezések is, melyek egy-egy rést illetve részpiacot céloznak. Ilyen a török, az olasz nemzeti platform vagy a Kárpát-medencei MOOC, azaz a K-MOOC, mely magyar nyelvű kurzusokat kínál.

Technológiai kihívások

Egyrészt számos MOOC alkalmaz videó felvételeket oktatásban, sokszor tantermi előadásokat, klasszikus oktatási gyakorlatot digitalizálnak. Sokan tekintik a videókat és egyéb MOOC által előállított tartalmakat a tankönyvek következő formájának, nem ritka a MOOC az új tankönyv kifejezés. Azonban az is megállapítható, hogy a hallgatók figyelme nem tartható fent hosszabb távon a képernyő előtt: a tantermi óra egyszerű rögzítése zsákutca is lehet. A teljesítési igazolást igénylő hallgatók általában 6–9 perc után leállítják a videókat. Egy másik adatsor szerint a hallgatók fele a 12–15 perces videókból legalább 4,4 percet megnézett. Másrészt a tömeges beiskolázás miatt a MOOC olyan technikai hátteret igényel, amely az interakciók mellett biztosítja a tömeges visszacsatolás, azaz az ellenőrzés vagy a számonkérés eszközét is. Az elmúlt években, köszönhetően innovatív pedagógiai elméleteknek és módszereknek két megközelítés terjedt el: a tanuló közösségek által történő önellenőrzés és csoportos együttműködés automatizált visszacsatolás: online tesztek, továbbá komplex írásbeli vizsgák automatizált osztályozása. Az értékelést lehet az online környezetben a legnehezebben megvalósítani: itt a legnehezebb a bizalom megteremtése és fenntartása, továbbá az online értékelési módok meglehetősen eltérnek a klasszikus értékelési metodikától. A MOOC-ban ezért kiemelt figyelmet fordítanak a felügyeletre és az esetleges csalások kiszűrésére. A csoportos ellenőrzés (más hallgatók által történő ellenőrzés) minta válaszokra vagy feleletválasztós kérdésekre épül, így az ellenőrző érdemben meg tudja ítélni, hogy hány pontot adhat a különböző válaszokra. Az értékelési módszerek azonban nem lehetnek annyira sokszínűek a csoportos ellenőrzés esetén, mintha oktatási szakszemélyzet végezné. Továbbá a csoportos ellenőrzés előnyei között szerepel, hogy azon a hallgatók körében, akik másokat osztályoznak, az osztályozási folyamat tanulással is párosul, továbbá az ellenőrzők a kurzussal kapcsolatban elkötelezettebbé válnak. A vizsgák akár felügyelhetők regionális vizsgáztató központokban, vagy egyéb otthoni vizsgakövető technikai eszközök is alkalmazhatók (webkamerák használata, egér használati vagy gépelési szokások, mintázatok algoritmikus felismerése). Az elmúlt időszakban olyan speciális technikákat is kidolgoztak, mint az adaptív (alkalmazkodó) tesztelés, ahol a tesztet a hallgató korábbi válaszai alapján személyre szabják, a hallgató tudásának megfelelő könnyebb vagy nehezebb kérdések megjelenítésének segítségével.

Üzleti modellezés

Az amerikai felsőoktatási intézmények gyakorlatában az elmúlt években kialakult egy új vezetői pozíció, az online oktatási igazgató. Ez arra enged következtetni, hogy a MOOC-kal kapcsolatos feladatok önállóan megjelennek szervezeti oldalon is: az online nyílt oktatás szereplői megjelennek a szervezetben is. Ahogyan az e-business nem egyenlő az elektronikus kereskedelemmel, vagy online marketinggel, úgy maradt egy nyitott kérdés a következő évekre: a MOOC hosszabb távon csak egy újabb technológiai újítás – a web2 beépülése a távoktatási gyakorlatba – vagy egy új üzleti modellel van dolgunk, ami a szereplők számát, folyamatait végső soron a termékeket is átalakítja.

Források

• Bozkurt, A., Akgun-Ozbek, E., Onrat-Yilmazer, S., Erdogdu, E., Ucar, H., Guler, E., Sezgin, S., Karadeniz, A., Sen, N., Goksel-Canbek, N., Dincer, G. D., Ari, S.,& Aydin, C. H. (2015). „Trends in Distance Education Research: A Content Analysis of Journals 2009-2013” (angol nyelven). International Review of Research in Open and Distributed Learning 16 (1), 330–363. o. (Hozzáférés: 2019. június 26.) 
• Kaplan Andreas M., Haenlein Michael (2016). „Higher education and the digital revolution: About MOOCs, SPOCs, social media, and the Cookie Monster” (angol nyelven). Business Horizons 59. (Hozzáférés: 2019. június 26.) 

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Massive open online course témájú médiaállományokat.

• Pappano, Laura: The Year of the MOOC (angol nyelven). The New York Times. (Hozzáférés: 2019. június 26.)
• Lewin, Tamar: Universities Abroad Join Partnerships on the Web, 2013. február 20. (angol nyelven). The New York Times. (Hozzáférés: 2019. június 26.)
• Pedagógiai esték - dr. Majó-Petri Zoltán: Tanulás határok nélkül. 2019.04.02. (magyar nyelven). youtube. (Hozzáférés: 2019. július 29.)